‘Parkerdő’ címkével ellátott bejegyzések

postheadericon Reggeli relaxációs sétám

A fák doktora

A fák doktora

Mivel a munkarendem megengedte és az óvodák és bölcsödék is tárt karokkal várták már a lurkókat, úgy alakult, hogy a délelőttöm szabad volt. Mivel már nagyon fel akart ugrani a bakancs a lábamra, úgy döntöttem, hogy teszek egy kis reggeli sétát a közeli Tököli Parkerdőben.

Ha pedig már erdőbe megyek, gondoltam a vadiúj távcsövemet sem illene otthon hagyni, ezért most a Dakota helyett egy BTC 10×42-es binokulár lett a társam.

Reggeli után, amikor már felszállt a hajnali pára is, 9 órakor mentem ki az erdőbe. Annak ellenére, hogy tél van, egész kellemes, 2 C hőmérséklet fogadott. Ahogy távolodtam a parkolótól, úgy tűnt tova a civilizáció zaja és váltotta fel azt az erdő véget nem érő zöreje.

ErdőNem akarok senkinek sem lelkizni, de engem megérintett a dolog. Először is az jutott az eszembe, hogy miért nem csinálom ezt gyakrabban? A természetben sétálva az ember rácsodálkozik, hogy mi is az, ami ilyenkor körülveszi. A nap hétágról sütött, sugarai látványosan olvasztották meg a fákra fagyott zuzmarát. Cseppjei hullottak a már zöldellő aljnövényzetre, látszik, hogy a rendkívül meleg időjárás megzavarja a növényeket is. Néhány fán már rügyeket találtam, ezeket is belepte a 2-4 mm-es zuzmara. Ahogy csendben sétáltam, kopácsolásra lettem figyelmes. Nem kellett sokáig keresni a fakopáncsot, hamar előkaptam a távcsövet is tokjából, hogy jobban szemügyre vehessen. Nagyon éhes lehetett, mert olyan hévvel bontotta a fa kérgét, hogy öröm volt nézni :)

A viszonylag alacsony hőmérsékletnek előnye is volt ám, mivel – bár a kezem egyre jobban fázott, de – az enyhén fagyott föld megőrizte az arra járó vadak nyomait. Vadkan lábnyomát biztos láttam, és bár nem vagyok ilyen téren túl jártas, gyanítom, hogy őz és macska nyomokkal is találkoztam, a ló patanyomai mellett.

Szóval a túra nagyon kellemesre sikeredett, bár a távolságot nem mértem, én olyan 3-5 km-re tippelek. Sikerült olyan ösvényt találnom, amin még nem jártam, pedig már elég sokszor barangoltam ezen a részen.

(A fakopáncs fotója a Gólyahír honlapról származik, ahol érdekes dolgokat olvashatsz a madáretetésről is…)

Friss hajtás

Friss hajtás

postheadericon III. GEObolt túra, egy éjszaka az erdőben

Hol is jártunk?

Huh, nem is tudom, hogyan kezdjek hozzá. Annyi minden történt. Megpróbálom az elejétől :)

Annakidején, valamivel több, mint egy éve az egyik ok, ami miatt elindítottam a vállalkozást az volt, hogy éjszakai túrát akartam szervezni. Mivel azonban nagyon sok akadályba ütköztem (erdészetek, vadásztársaságok), így tavaly májusban mégis nappali túránk volt, illetve a hangsúly kicsit áthelyeződött a webáruházra. Ám most eljött az idő… :)

A rendezvény előtt közel egy hónappal már kint voltak a hirdetéseink a főbb helyeken, nemcsak elektronikus formában, de a közeli (és távoli) rendezvényeken nyomtatott formában is. A buli előtt két nappal már úgy el voltam maradva a teendőkkel, hogy alvásra is alig volt időm. És végre eljött a nagy nap.

A tervezett indulás 21:00-kor lett volna, mi délután 2 körül kezdtük el rejteni a ládákat. Az eddigi legszerencsétlenebb rejtésünk volt ezt a mostani, mert útközben nemcsak a fényvisszaverő festéket, de az álcakövet is elhagytuk, ezért nemcsak háromszor kellett a teljes erdőt végigtekernünk bicajjal (miközben egy álcázott követ keresünk koordináta nélkül), hanem sajnos végül a követ eltörve találtuk meg az ösvény mellett. Emiatt lehetett, hogy a 8. pont sajnos nem lett kihelyezve, így 9 fix és 1 mozgó pont várta a geokessing szerelmeseit :)

Indulóban a csapat

A ládák kihelyezések már gyülekeztek a felhők és miután előtte napokig 30 fok feletti hőmérséklet volt, a vihar nem váratott magára. Mennydörgések voltak rendszeresen, eső viszont csak pár csepp esett. Időközben bázishelyünkre környékbeli fiatalok költöztek, tovább nehezítve helyzetünket.

Az eseményre 20:30-kor értünk ki, már kezdett sötétedni. Meglepetésünkre már legalább 20-an vártak ránk, ezért gyors bázisépítésbe kezdtünk. A többiek segítségével felavattuk vadi új molinónkat, majd kikerült a laptop, kassza és a nevezési lapok is. Elkezdődtek a pontfeltöltések, a gyors munka eredményeként a tervezett indulás időpontjára már legalább 5 csapat úton volt. Az utolsó csapat 22 órakor indult el a bázisról. Induláskor mindenkinél ellenőriztük a láthatósági mellényt, illetve volt aki PMR-rádiót is kölcsönzött, amit szerintem biztos nem bánt meg. Az indulók között volt, aki mobiltelefonnal vágott neki az erdőnek, de olyan fiatalok is akadtak, akik most találkoztak először a geocachinggel és a náluk lévő autós GPS-t használva neveztek, sőt, volt aki GPS nélkül, csak a térképpel vágott neki az erdőnek!!! (A másik véglet, aki kommandósokat megszégyenítő módon felcsatolható éjjellátóval indult neki az erdőnek! Én is kipróbálhattam, egy felejthetetlen élmény volt, köszönöm! :) )

A mi szellemünk

Hamarosan teljesen sötét lett. Megérkezett a helyszínre mozgópontunk is, aki gyorsan fehér lepedőt húzott magára és így huhogta végig az erdőt. Az erdő a walkie-talkik zajától volt hangos, a vártnál nagyobb aktivitás volt, aminek nagyon örültem. Voltak meglepetések is a túra során, nem egy pontunk eltűnt, majd máshol lett meg, ilyenkor lelkiismeretes társaink visszavitték azt az eredeti helyére. Ez éppúgy előfordult a villogó ládánál, melyet kerékpárosok vettek magukhoz, mind a 4-es pontnál a prizmákkal jelölt láda is elindult, amit szintén sikerült visszanavigálni a rádió segítségével a helyére. Tréfás és leleményes társaink más meglepetést is tartogattak: volt egy ládánk, mely mozgásérzékelős volt és ha a közelébe nyúlt valaki, akkor hangosan bemondta a jelszót. Nos, miután többen rájöttek, hogyan lehet rá hangot rögzíteni, a jelszó a rendezvény során kb. 4-szer változott. Volt, aki megkérdezte tőlem, hogy “Biztos, hogy az a jelszó, hogy –Nagyon trükkös rejtés–, mert nem illett a többi jelszóhoz”. (A jelszavak egyébként a csillagjegyek latin megfelelői voltak.)

Utolsó csapatunk fél 2 környékén ért vissza a bázisra. Az ajándéksorsoláson mindenkinek sikerült valamit nyernie, köszönhetjük ezt többek között szponzorainknak is, akik szintén részt vettek a rendezvényen. Emlékül mindegyikük kapott egy támogatói emléklapot, reméljük boldogan fognak visszagondolni a rendezvényre, ha rátekintenek – akárcsak a többiek. (Ekkor tudtuk meg, hogy lengyel résztvevőnk is van az egyik csapatban, aki előző nap érkezett Lengyelországból autóstoppal!!! Szintén meglepetés volt, hogy egy főiskolai csoporttársammal is összefutottunk!) Az ajándékok között több fa érme, travel bug, szörp, gravírozott poharak és kávék is voltak.

Zsíros kenyér is nagy számban fogyott, illetve volt, aki a rendezvény végén még a ládákat is segített beszedni. A bázis környékén volt egy kb. negyed órás kis eső is, de a szúnyogűző fáklyákat nem sikerült eloltania.

A GCTOPE ládánál

Szintén többen levadászták a közeli GCTOPE ládát is, mely a rendezvény kezdetekor lett felújítva az eredeti koordinátán (most már laminálva tartalmazza a jelszót és travel bug fogadására is alkalmas), illetve útnak indult GeoBanya vándorbogarunk is :)

A rendezvény helyszínét 02:30-kor hagytuk el, miután még az utolsó beérkezőkkel sokáig beszélgettünk a fákylafény mellett. A felhők időközben elmentek, a csillagos ég mosolygott le ránk :)

Köszönjük mindenkinek a közreműködését, akik segítették a rendezvény lebonyolítását és támogatását, illetve köszönjük a résztvevők bátorságát és jókedvét, mellyel a rendezvény hangulatát emelték :)

Az éjszakai túra fotóit itt tekintheted meg.

Várunk Titeket a következő bulira is, mely valószínűleg nappal lesz!