‘BTC’ címkével ellátott bejegyzések

postheadericon BTC 10×42 tetőélprizmás binokulár

Régóta szerettem volna már egy távcsövet. Annak idején szüleimmel rengeteget túráztunk és egy 16x -os orosz távcsővel jártuk a hegyeket-völgyeket. Ami emlék nekem megmaradt belőle, hogy nagyon közel hozta a távoli dolgokat, de remegett a kezemben és ha én vittem, akkor fájt tőle a nyakam és hátam, nehéz volt.

Jézuska nagyon ráérzett, hogy min töröm a fejem, így a fa alatt lévő szolid zöld doboz egy BTC távcsövet rejtett.

btc10x42_1Nézzük először a nyers adatokat:

Lencseátmérő: 42 mm
Nagyítás: 10x
Látómező: 114 m / 1000 m
Közelpont: 1,1 m
Látószög: 6,5 fok
Szemlencse átmérő: 23 mm
Kilépő pupilla: 4,2 mm
Szürkületi érték: 20,5
Geometriai fényerő: 17,6
Tömeg: 758 g

 

Némi magyarázatnak talán van itt hely, nem biztos, hogy minden egyértelmű mindenki számára.

Az első pár fogalom szerintem könnyen megérthető, de a kilépő pupilla már nem biztos. Ez nem más, mint a annak a fénysugárnak a vastagsága, mely a távcső okulárján kilép. Értéke a távcső objektívjének és a nagyításnak a hányadosa (pl. ez esetben 42/10=4.2mm). Szemléletesen szólva ekkorára “zsúfolja össze” a belépő fényinformációt a távcső.

A szürkületi érték szintén egy matematikai számítás eredménye, az objektív átmérő és a nagyítás szorzatának négyzetgyöke. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a távcső szürkületi értéke.

Ami viszont nekem számított az a nagyítás, látómező és tömeg.

A nagyítás kapcsán nagyon nagy dilemmában voltam. Édesapám 16x -os távcsövéhez szokva nehezen barátkoztam meg egy 10x távcső teljesítményével. A gyakorlatban viszont nagyon szépen teljesített. Hogy miért?

Ha követni próbálok egy madarat repülés közben, akkor a széles látómezőben könnyen meg tudom tenni vele. Nem a levegőt pásztázom, hogy “most meg hova lett, az előbb még itt volt”. Arról nem is beszélve, hogy akár egy kézzel is tudom tartani a távcsövet, akkor sincs olyan remegő képem, mintha a nagyot tartanám két kézzel. Ez nyilván az én hibám is lehet, kinek mennyire stabil, remegésmentes a keze. De ahogy több helyen olvastam, máshol sem ajánlják a 10x nagyítás feletti távcsöveket kézből megtartani.

A tömegre megint nem lehet panaszkodni. A maga kb. 750 grammjával nagyon kellemes kis darab, a következő hasonló távcső már 900-990 gramm körül mozog. Mint kiderült, édesapám távcsöve kereken 1000 gramm, ami meglepett, mert többre számítottam. Nyilván akkor, gyerekként ezt sokkal többnek éreztem.

btc10x42_2A képminősége már egy érdekesebb dolog. Első pillantásra tűéles és csodálatos képe van, amit a fókuszáló gombbal nagyon finoman és gyorsan élesre lehet állítani. De! Lehet, hogy én vagyok a kekeckedő, de jópár év fotózás után nekem sajnos rááll a szemem, hogy a hibát keressem. Amit anno kompromisszumot kellett kötnöm a Canon 70-300 mm-es objektívemmel, azt itt is megtaláltam: ez nem más, mint a kontrasztos felületeken megjelenő kromatikus aberráció. Ez azt jelenti, hogy pl. egy világos égbolt előtt lévő sötét faág egyik élét lila, a másikat zöld sáv határolja. Ez annak tudható be, hogy a lencsék különbözőképpen törik meg az eltérő hullámhosszúságú fénysugarakat. Ennél a távcsőnél hiába a fully multi coated bevonat (azaz minden lencsére többrétegű bevonatot gőzöltek a nagyobb kontraszt és helyesebb színvisszaadás érdekében), az én szemem sajnos rááll erre a hibára. Hangsúlyozom, lehet, hogy másnak fel sem tűnne, ha nem erre koncentrálok, akkor engem sem zavar. De kritikusan tekintve nem tudok szemet hunyni e tény felett.

btc10x42_3Még egy érdekességet érdemes megemlíteni a készülék kapcsán: nitrogénnel töltött, vízálló távcső, ami azt jelenti, hogy 1 méteres mélységben 30 percig gond nélkül elvan, nem kell félteni. Nyilván nem búvárkodáshoz találták ki, de esőben jól használható és nem fog párásodni sem.

A szemkagyló körül található kicsavarható gyűrű kiválóan véd az oldalról érkező fénysugarak zavarásától, illetve segít a szempilláinkat távol tartani a lencsétől. Jobb oldalon dioptria-állító gyűrű segíti a rosszul látókat.

Összességében mi a véleményem?

Használtam fakopáncs megfigyelésére, néztem a Duna túloldalán a munkagépeket és a közlekedő hajókat. Nem egy csillagászati távcső, de nem is arra szeretném használni.

Remélem, hogy a természetjárásnak, túráimnak méltó és hűséges társa lesz.

Jelenlegi bruttó ára a Budapesti Távcső Centrumban 36.600 Ft, a távcsőhöz a szokásos kupakokon kívül jár egy gyöngyvászon tok, illetve egy, a távcsőre szerelhető nyakpánt.

postheadericon Reggeli relaxációs sétám

A fák doktora

A fák doktora

Mivel a munkarendem megengedte és az óvodák és bölcsödék is tárt karokkal várták már a lurkókat, úgy alakult, hogy a délelőttöm szabad volt. Mivel már nagyon fel akart ugrani a bakancs a lábamra, úgy döntöttem, hogy teszek egy kis reggeli sétát a közeli Tököli Parkerdőben.

Ha pedig már erdőbe megyek, gondoltam a vadiúj távcsövemet sem illene otthon hagyni, ezért most a Dakota helyett egy BTC 10×42-es binokulár lett a társam.

Reggeli után, amikor már felszállt a hajnali pára is, 9 órakor mentem ki az erdőbe. Annak ellenére, hogy tél van, egész kellemes, 2 C hőmérséklet fogadott. Ahogy távolodtam a parkolótól, úgy tűnt tova a civilizáció zaja és váltotta fel azt az erdő véget nem érő zöreje.

ErdőNem akarok senkinek sem lelkizni, de engem megérintett a dolog. Először is az jutott az eszembe, hogy miért nem csinálom ezt gyakrabban? A természetben sétálva az ember rácsodálkozik, hogy mi is az, ami ilyenkor körülveszi. A nap hétágról sütött, sugarai látványosan olvasztották meg a fákra fagyott zuzmarát. Cseppjei hullottak a már zöldellő aljnövényzetre, látszik, hogy a rendkívül meleg időjárás megzavarja a növényeket is. Néhány fán már rügyeket találtam, ezeket is belepte a 2-4 mm-es zuzmara. Ahogy csendben sétáltam, kopácsolásra lettem figyelmes. Nem kellett sokáig keresni a fakopáncsot, hamar előkaptam a távcsövet is tokjából, hogy jobban szemügyre vehessen. Nagyon éhes lehetett, mert olyan hévvel bontotta a fa kérgét, hogy öröm volt nézni :)

A viszonylag alacsony hőmérsékletnek előnye is volt ám, mivel – bár a kezem egyre jobban fázott, de – az enyhén fagyott föld megőrizte az arra járó vadak nyomait. Vadkan lábnyomát biztos láttam, és bár nem vagyok ilyen téren túl jártas, gyanítom, hogy őz és macska nyomokkal is találkoztam, a ló patanyomai mellett.

Szóval a túra nagyon kellemesre sikeredett, bár a távolságot nem mértem, én olyan 3-5 km-re tippelek. Sikerült olyan ösvényt találnom, amin még nem jártam, pedig már elég sokszor barangoltam ezen a részen.

(A fakopáncs fotója a Gólyahír honlapról származik, ahol érdekes dolgokat olvashatsz a madáretetésről is…)

Friss hajtás

Friss hajtás