‘Tesztek’ kategória archívum

postheadericon Mora Bushcraft Survival – Túlélésre tervezve?

mora1Régóta szerettem volna már magamnak egy olyan kést, mely elkísér majd túrázásaim során. Egy nagyobb svájci bicska mindig volt nálam, de egy fixpengés mindig is piszkálta a gondolataimat.

Sokáig filóztam a Bear Grylls nevével fémjelzett Ultimate Survival késen, de sajnos nagyon sok negatív tapasztalatot olvastam róla. Számos kés-kereskedés véleményét kikértem és sok internetes fórum átbújása után végül a Mora Bushcraft Survival késre esett a választásom.

A svédek által gyártott kés Sandvik acélja hideghengereléssel készül. Éltartása jobb, mint a 420-as acélé, élezhetősége mégsem jelentősen nehezebb annál. Bliszteres csomagolásban érkezett, felbontás után a papírt minden gond nélkül hasította, bár a szőrt nem vitte a kezemről, mégis mondhatjuk, hogy borotvaéles állapotban érkezett.

Még másnap nekiestem pár itthon talált fadarabnak, farigcsáltam, szeleteltem őket. Pár nap múlva kivittem az erdőbe is, ahol megintcsak nekiestem pár lehullott, vastagabb ágnak, illetve kipróbáltam a hozzá adott szikravetőt is. Egy fakitermelés helyén találtam faforgácsot, a többi éghető anyagtól távolabb elhelyezve, kis kupacot képezve próbáltam a kés felköszörült pengehátával meggyújtani a kis halmot. A sok szikra ellenére nem sikerült tüzet kipattintanom, ez nyilván az én ügyetlenségemnek tudható be, hisz most próbálkoztam ilyennel először.

A kés tokjába integráltak egy finom gyémántporos élezőt is, mely hozzáértők szerint egy kicsit túlzás, egy ilyen késhez az esetek többségében elég lenne egy gyengébb, kerámia élező is. Szerintem jó dolog, kissé karistolja a pengét, de szerintem hosszútávon jól fog viselkedni.

mora2

Kis próbálkozásaim után itthon ismét megpróbáltam a papírt elvágni, sajnos csalódnom kellett, a régi éle már tovatűnt. Párszor óvatosan áthúztam az élezőn, de nem sikerült visszanyernem a kezdeti állapotot, ezért tovább nem is erőltettem, nehogy rontsak a helyzeten. Sok mindent kell még tanulnom a kések terén. Hozzá kell tenni, hogy azért viszi a papírt, de nem azzal a játszi könnyedséggel, mint amikor kicsomagoltam a bliszterből.

fotó 2Fogása egyébként kiváló, a markolat jól tapad, nekem viszonylag nagy kezem van, mondhatni pont megfelelő a mérete, ha kisebb lenne, már bajban lennék. A svájci bicskám markolata kb. fél centivel hosszabb.

A tok kétféleképpen rögzíthető övre, átfűzve vagy rácsatolva klipsszel. Masszív műanyag, a kés jól illeszkedik bele, alul kis lyuk található, hogy a víz kifolyhasson. Ahol a tok elfordul a klipszen van egy kis műanyag bütyök, sajnos többszöri használat után ennek nyoma meglátszik a gumis markolaton, kicsit kikezdi azt.

Összességében azt kell mondjam, hogy jó fogású, jó súlyozású kést kaphatunk a Mora személyében, talán csak nekem kell még felnőnöm hozzá, hogy még többet ki tudjak belőle hozni és megfelelően használhassam.

postheadericon BTC 10×42 tetőélprizmás binokulár

Régóta szerettem volna már egy távcsövet. Annak idején szüleimmel rengeteget túráztunk és egy 16x -os orosz távcsővel jártuk a hegyeket-völgyeket. Ami emlék nekem megmaradt belőle, hogy nagyon közel hozta a távoli dolgokat, de remegett a kezemben és ha én vittem, akkor fájt tőle a nyakam és hátam, nehéz volt.

Jézuska nagyon ráérzett, hogy min töröm a fejem, így a fa alatt lévő szolid zöld doboz egy BTC távcsövet rejtett.

btc10x42_1Nézzük először a nyers adatokat:

Lencseátmérő: 42 mm
Nagyítás: 10x
Látómező: 114 m / 1000 m
Közelpont: 1,1 m
Látószög: 6,5 fok
Szemlencse átmérő: 23 mm
Kilépő pupilla: 4,2 mm
Szürkületi érték: 20,5
Geometriai fényerő: 17,6
Tömeg: 758 g

 

Némi magyarázatnak talán van itt hely, nem biztos, hogy minden egyértelmű mindenki számára.

Az első pár fogalom szerintem könnyen megérthető, de a kilépő pupilla már nem biztos. Ez nem más, mint a annak a fénysugárnak a vastagsága, mely a távcső okulárján kilép. Értéke a távcső objektívjének és a nagyításnak a hányadosa (pl. ez esetben 42/10=4.2mm). Szemléletesen szólva ekkorára “zsúfolja össze” a belépő fényinformációt a távcső.

A szürkületi érték szintén egy matematikai számítás eredménye, az objektív átmérő és a nagyítás szorzatának négyzetgyöke. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a távcső szürkületi értéke.

Ami viszont nekem számított az a nagyítás, látómező és tömeg.

A nagyítás kapcsán nagyon nagy dilemmában voltam. Édesapám 16x -os távcsövéhez szokva nehezen barátkoztam meg egy 10x távcső teljesítményével. A gyakorlatban viszont nagyon szépen teljesített. Hogy miért?

Ha követni próbálok egy madarat repülés közben, akkor a széles látómezőben könnyen meg tudom tenni vele. Nem a levegőt pásztázom, hogy “most meg hova lett, az előbb még itt volt”. Arról nem is beszélve, hogy akár egy kézzel is tudom tartani a távcsövet, akkor sincs olyan remegő képem, mintha a nagyot tartanám két kézzel. Ez nyilván az én hibám is lehet, kinek mennyire stabil, remegésmentes a keze. De ahogy több helyen olvastam, máshol sem ajánlják a 10x nagyítás feletti távcsöveket kézből megtartani.

A tömegre megint nem lehet panaszkodni. A maga kb. 750 grammjával nagyon kellemes kis darab, a következő hasonló távcső már 900-990 gramm körül mozog. Mint kiderült, édesapám távcsöve kereken 1000 gramm, ami meglepett, mert többre számítottam. Nyilván akkor, gyerekként ezt sokkal többnek éreztem.

btc10x42_2A képminősége már egy érdekesebb dolog. Első pillantásra tűéles és csodálatos képe van, amit a fókuszáló gombbal nagyon finoman és gyorsan élesre lehet állítani. De! Lehet, hogy én vagyok a kekeckedő, de jópár év fotózás után nekem sajnos rááll a szemem, hogy a hibát keressem. Amit anno kompromisszumot kellett kötnöm a Canon 70-300 mm-es objektívemmel, azt itt is megtaláltam: ez nem más, mint a kontrasztos felületeken megjelenő kromatikus aberráció. Ez azt jelenti, hogy pl. egy világos égbolt előtt lévő sötét faág egyik élét lila, a másikat zöld sáv határolja. Ez annak tudható be, hogy a lencsék különbözőképpen törik meg az eltérő hullámhosszúságú fénysugarakat. Ennél a távcsőnél hiába a fully multi coated bevonat (azaz minden lencsére többrétegű bevonatot gőzöltek a nagyobb kontraszt és helyesebb színvisszaadás érdekében), az én szemem sajnos rááll erre a hibára. Hangsúlyozom, lehet, hogy másnak fel sem tűnne, ha nem erre koncentrálok, akkor engem sem zavar. De kritikusan tekintve nem tudok szemet hunyni e tény felett.

btc10x42_3Még egy érdekességet érdemes megemlíteni a készülék kapcsán: nitrogénnel töltött, vízálló távcső, ami azt jelenti, hogy 1 méteres mélységben 30 percig gond nélkül elvan, nem kell félteni. Nyilván nem búvárkodáshoz találták ki, de esőben jól használható és nem fog párásodni sem.

A szemkagyló körül található kicsavarható gyűrű kiválóan véd az oldalról érkező fénysugarak zavarásától, illetve segít a szempilláinkat távol tartani a lencsétől. Jobb oldalon dioptria-állító gyűrű segíti a rosszul látókat.

Összességében mi a véleményem?

Használtam fakopáncs megfigyelésére, néztem a Duna túloldalán a munkagépeket és a közlekedő hajókat. Nem egy csillagászati távcső, de nem is arra szeretném használni.

Remélem, hogy a természetjárásnak, túráimnak méltó és hűséges társa lesz.

Jelenlegi bruttó ára a Budapesti Távcső Centrumban 36.600 Ft, a távcsőhöz a szokásos kupakokon kívül jár egy gyöngyvászon tok, illetve egy, a távcsőre szerelhető nyakpánt.

postheadericon Stabo Freecom 650 – az új csevegő a családban

Stabo Freecom 650

Bizonyára többen olvastátok előző blogomban, hogy a Midland M24 végül mégis csak visszakerült a forgalmazóhoz: sajnos két olyan kényes helyzetben is cserben hagyott a beragadt PTT gombja, amikor nagyon szükségem lett volna rá (az egyik éjszaka, külföldön, a másik hajón történt). Így egy kis várakozás után és némi ráfizetéssel új készülék költözött a családba (és a szívünkbe): a Stabo Freecom 650.

A készülék -bár még az alsó kategóriához tartozik- számos olyan funkcióval rendelkezik, mely már szinte az eggyel magasabb régiókba emeli. A szokásos dolgokra most nem is vesztegetném a szót, inkább csak érintőlegesen említem meg őket: 446 MHz ingyenes frekvencia-használat, 8 csatorna, 38 CTCSS alcsatorna, VOX (3 lépésben állítható érzékenység), 15 csengőhang, SCAN, MONITOR, stb.

Amik már érdekesebbek: 10 km hatótávolság (optimális körülmények között, gyakorlatilag nyílt vízen mért érték), 83 digitális zajzár, rezgő hívásjelző, háttérvilágított LC kijelző, ikertöltő, DCM (két csatorna párhuzamos figyelése), alcsatornák szkennelése.

Összességében pár napos használat után azt kell, hogy mondjam, nagyon jó kis készülék akadt a kezembe. A fogása, hasonlóan a Midlandhoz, nagyon kényelmes (a Midland azért egy hajszálnyival ebben jobb volt), a hangminősége átlagon felüli, a megvilágított kijelző nekem nagyon bejön, főleg, mert este is szoktam használni.

Sajnos a készülék nem vízhatlan, így ha elkap az eső, akkor muszáj menekíteni, így sajnos nem lehet a kapcsolatot tartani a többiekkel, de ne legyünk nagyon telhetetlenek. Ha sikerült kedvet csinálnom a készülékhez, akkor tekintsd meg tesztvideónkat is róla!

postheadericon Egy újabb PMR teszt: Midland M24

Midland M24

A legutóbbi, éjszakai rendezvényünkre készülve beszereztünk még a meglévő Motorola készülékek mellé egy pár Midland PMR rádiót is. Költséghatékony megoldást keresve az M24-es típus mellett tettük le a voksunkat, mely meglepő módon ugyanazért az árért sokkal több funkciót kínál, mint a Motorola. Ha már az árnál tartunk, akkor nem titok, hogy 10.000 Ft alatt beszerezhető ez a termék is hazánkban.

Kezdjük talán az elején. A termék egy csinos, átlátszó erős műanyag dobozban érkezik, alapból jár hozzá 8 db AAA típusú elem is. Kibontás után kézbe fogva a rádiót egy nagyon kellemes és biztos fogású eszközt tarthatunk a markunkban. Nekem nagy kezem van, így ez sokkal jobban kézre állt, mint a kis Motorola. Funkciót tekintve az alapfunkciókon kívül van benne hangra induló adás (VOX), CTCSS szelektív zajzár, mely plusz 38 alcsatornát ad nekünk, illetve fejhallgató és mikrofon-csatlakozó is került a masinára. A tápellátás 4 db AAA elemről vagy akkumulátorról történik, ellenben a Motorola 3 darabjával, a készenlíti illetve használati idő viszont itt is megközelíti a 10 órát – nagyon sokáig lehet használni.

Hogy mit produkált éles helyzetben? Kezdetben megijedtem tőle, mert az egyik készüléknek a PTT gombja néha beragadt, ami elég kellemetlen volt, mert nem tudtam kommunikálni a partnerrel, mivel ő folyamatos adásban volt. Érdekes módon ezt eljátszotta 2-3x a készülék, azóta semmi baja nincs. Mindenesetre érdemes odafigyelni rá. Hatósugara hasonló a Motoroláéhoz, ami nem csoda, hiszen mindkettő 500 mW teljesítményű.

Összességében nekem jobban bejön, mint a már meglévő kis szürke. Hiányolom belőle a háttérvilágított LCD kijelzőt (a fotó sajnos csalóka!), de ezért az árért ez megbocsájtható. Részemről ajánlott kategória, nem kizárt, hogy a jövőben egy “nagyobb” kaliberű Midland is terítékre kerül majd :)

postheadericon Halló Marci!

Motorola TLKR-T4

– Halló Marci, hallassz?

– Halló Apa!

Ebben a beszélgetésben semmi különös nincs, hacsak az nem, hogy ez életem első “légből kapott” beszélgetése, melyet PMR készülékkel fogtam. Hogy mi is az a PMR?

Personal Mobile Radio, a köznyelvben csak walkie-talkie. Mindig is foglalkoztatott a rádiózás, érdekesnek találtam, akárcsak az ehhez közel álló filmeket (Adj rá kakaót, Frekvencia, stb.) Még fizikaórán is mindig ötöst kaptam ebből a témából :)

32 évnek kellett eltelnie, mire vettem magamnak egy Motorola PMR-t. Persze azonnal külön váltunk a családtól (persze csak földrajzilag) és teszteltük milyen messze tudom még fogni a jelet . Városon belül eddig kb. 1 km-re sikerült tesztelni, hamarosan erdőben is megejtjük e tesztet, sőt, a májusi GeoBolt rendezvényen élesben is debütálhat a kis drága.

És hogy mi is volt ez a Marci-Apa beszélgetés? A Tétényi úton hazafelé jövet sikerült sávszkennelés közben elcsípnem a beszélgetést. Persze azonnal be is köszöntem (Szép jó napot kíván Laci a Tétényi útról :) ), majd ők pár mondat váltás után áttértek másik csatornára, hogy ne zavarjanak. Persze megtaláltam őket és egyébként sem zavartak, hisz az első élményt adták nekem e téren :)

Ha bárkinek van hasonló élménye, esetleg aktívan rádiózik (PMR, CB, egyéb), akkor szíves várom a jelentkezését, élménybeszámolóit :)

postheadericon Lehet-e geocachingelni autós GPS-el? IGEN!

Mitac Mio C720

Sajnos nem mindenki van olyan helyzetben, hogy a hobbijához 50-100ezer Ft-os kézi GPS készüléket vásároljon. Viszont sokaknak van autós készülékük, akár a munkájukból adódóan, akár pedig azért, mert hasznosabbnak, több-funkciósnak találta és már korábban vásárolt. Természetesen ők sincsenek teljesen elvágva a geocaching játéktól.

Én közel 5 évig geocachingeltem a képen is látható Mitac Mio C720-al, több, mint 50 ládát vadásztam le vele (jól van na, nem voltam az a nagyon aktív kesser 😉 ). Kiváló térkép van rajta, a MioMap az iGo egy verziója. (Mostanában már sajnos nem ezzel a térképpel adják, mert a két cég között nem volt zökkenőmentes a kapcsolat.). Autós módban a lehető legközelebb navigált igen megbízhatóan a célponthoz, onnan pedig gyalogos módra váltva már nem akart mindenképp útra tervezni és így sikerült 5-8 méteres környékére kerülni a ládának. Onnantól viszont a kreativitásunkra és tapasztalatunkra vagyunk utalva, mert itt nincs nyíl, ami mutatná az irányt.

Persze itt is előfordulnak félreértések, van, amire a mai napig nem találtam magyarázatot. Siófoktól nem messza, a Töreki pihenőnél (GCTCIN) történt, hogy közel 800 méterrel tévesztett célt a készülék. Mivel autópályán, illetve egyéb körülmények között is nagyon pontos volt, ezért elképzelésem sincs, hogy ott mi történhetett: biztos valami anomália :) Mindenesetre a rejtő telefonos megkeresésünkre a helyszínre sietett és segített megtalálni a ládát. Együtt sétáltunk egyet, beszélgettünk – tehát végülis még jól is jött ki, hogy hibázott a műszer :)

Amit igazából hátránynak tudnék felróni, az az akkumulátor. Mivel csak szervíz által cserélhető, egy idő után nagyon lecsökken a kapacitása. Az enyém jelenleg 3 éves és kb. 20 percet bír maximum, és egyszer már cserélve lett az akksi benne. Ezért túrázáshoz nehezen alkalmazható, ilyen szempontból össze sem lehet hasonlítani a 17-20 órát bíró Garminokkal.

Viszont van egy közel 10 cm átmérőjű érintőképernyős kijelzője, képes MP3-at, videót lejátszani, van 1 GB memóriája és SD kártyán bővíthető a térkép rajta…

Összességében: Autózásra kiváló és alkalomadtán geoládázásra is alkalmas.

postheadericon Dakota, de melyik? Garmin Dakota 10 vs 20!

Dakota 10 és 20

Ha már nagyjából eldöntöttük, hogy a Dakota készülékek mellett tesszük le a voksunkat, akkor talán ez a kis összehasonlítás segíthet, hogy melyiket válasszuk.

Felépítésben a két GPS között a sárga-barna csíkot leszámítva nincs különbség. A képernyő felbontása, fényereje, működése teljesen ugyanaz. A hardverben négy fő eltérés található:

1. memória-kártya

Mindkét készülékben 850 MB belső memória található, ami bőven elég Magyarországra vetítve 2-3 féle különböző térképnek. A Dakota 20-ban e mellett még külön memória-kártya foglalat található az akkumulátorok alatt, ami akár 2 GB-os extra microSD kártyát is tud fogadni.

2. bluetooth

Míg a sárga nem, addig a barna kavics képes bluetoothon, vezeték nélkül adatokat küldeni másik hasonló készülékre.

3. iránytű

A Dakota 10-el ellentétben a 20-as nemcsak mozgás közben képes meghatározni az északi irányt, hanem álló helyzetben is a beépített, háromtengelyű iránytűjével. Bekapcsolás után kalibrálni kell a funkciót, ami kb. 2 perces procedúra.

4. magasságmérés

A nagy tesó már nemcsak a műholdak alapján méri a magasságot, hanem használja a beépített barometrikus magasságmérést, ami a légnyomás adataiból számítja ki pontos tengerszint feletti magasságunkat. Ideális hegymászóknak, vagy sárkányrepüléssel foglalkozó ládászoknak :)

Remélem tetszett egy a pár soros kis összehasonlítás és mostanra már sikerült eldöntened, melyik készülékre van szükséged :)

postheadericon Egy kis nosztalgia: Garmin eTrex H

Garmin eTrex H

Nem is kell olyan messzire visszanyúlni az időben: nincs fél éve, hogy először vásároltam Garmin túraGPS-t, mégpedig egy eTrex H készüléket. A legolcsóbb Garmin volt, amit kapni lehetett, mégis olyan kis masszív “dög”-ként viselkedik a készülék, hogy jól esik visszagondolni rá.

Egy korábbi, Dakotás blogomban már tettem említést róla, hogy volt egy olyan “szerencsétlen” baleset, amikor 2 órát vízbe merítve ázott a “kis sárga”. És -bár a szabvány ilyen mértékű megpróbáltatásokra nem tér ki- bírta a sarat.

Akárcsak a többi kis Garmin ez is két ceruza akksival működik, mégpedig közel 17 órát. Négyszínű szürkeárnyalatos kijelzője van, ami napfény mellett is kiválóan olvasható. Bár a készülék leírásából néhány honlapon nem derül ki, rendelkezik -borostyánszínű- háttérvilágítással. Szürkületben, este is kiválóan olvasható.

Bár térképet nem lehet rá tölteni, számos pontot el lehet tárolni benne. Soros porton keresztül számítógépről is könnyedén tölthetünk rá akár trackeket, de persze pontokat is. Digitális iránytű nem található a készülékben, de erre igazán nincs is szükségünk, hiszen menet közben a GPS-es adatokból meg tudja határozni, hogy az irányunkhoz képest merre van észak.

Hogy miért is lehet szeretni ezt a többek által csak “kis sárgának” nevezett műszert?

Mert egyszerű, jól látható, vízálló, masszív, sokat bír, jól olvasható, nem hagy cserben.

postheadericon Új bébi érkezett a családba: Garmin Dakota 10!

Garmin Dakota 10

Eljött hát a pillanat, amikor könnyes szemmel ugyan, de búcsút mondtam a bevált Garmin eTrex H készülékemnek és új irány felé nyitottam. A Dakota 10 még a megfizethető kategóriát képviseli hazánkban és úgy gondolom, hogy minden fontos funkciót tartalmaz, amire egy ládásznak, túrázónak szüksége lehet.

Először is, ami Garminok esetében alapfelszereltségnek számít, az a készülék vízhatlan volta. Bár a szabvány nem követeli meg ezt a fajta extrém igénybevételt, de az eTrex esetén úgy hozta a sors, hogy 2 órát kibírt vízbe merítve, miközben vígan mutatta az irányt :) Remélem hasonló adottságokkal bír ez a műszer is, mindenesetre ezt azért nem tesztelem megint :)

A vízhatlan készülék egy dolog, de mi van még?

Akár 20 óra üzemidő, két megfelelően nagy kapacitású AA (ceruza)akkumulátorral. Érintőképernyő, ládarejtéshez pontátlagolás, előre telepített térkép, profilválasztás, és még számos funkció, melyek eddig nem álltak a rendelkezésemre.

Persze, gondolhatnánk most, hogy eddig is elég volt annyi, hogy menjünk a nyíl után és nemsokára odaérünk. Erre viszont ingyenesen feltölthetjük Magyarország teljes turistatérképét (és akkor még csak a memóriájának alig 9%-át használtuk fel!), és tájékozódhatunk róla, ha pl. az ösvénytől 20-30 méterre van egy kilátópont, esetleg magasles, amit érdemes lehet megnézni. Arról nem is beszélve, hogy útra is tud tervezni, tehát ha nincs más készülékünk, akkor végső esetben autós GPS-nek is használható (azért mondom, hogy csak ha minden kötél szakad, mert nincs hangbemondás, sem csippogás, illetve azért valljuk be, inkább túrázásra készült… vitt engem már be autóval olyan helyre, hogy ejnye…)

A térkép mellé persze akár a geoládákat is fel tudjuk rá tölteni, méghozzá segédpontokkal, leírással együtt! (Sajnos nem mindet, mivel összesen 2000 pontot tud kezelni.) A minap pl. esküvőre voltunk a párommal hivatalosak és amikor vége volt a szertartásnak és indultunk volna haza, gondoltam ránézem már a műszerre, mit mond. Az előre feltöltött adatbázis szerint 600 m-re volt tőlünk a legközelebbi, még meg nem talált láda (mert ezt is figyeli ám!). Fekete nadrág, szép cipő: irány a dombtetőn álló vár :) Nem kellett rákészülni, nem kellett lapokat nyomtatni: minden ott volt velünk, ami kellett.

Összességében pár hónap használat után nagyon elégedett vagyok vele, mindenkinek szívesen ajánlom. És ha a hátulján egy kis lyuk-féleséget véltek felfedezni, akkor se aggódjatok, az nem gyári hiba! (Abban a kis lyukban spéci zselé van, ami a vízhatlanságért és nyomáskiegyenlítésért felel. Ne piszkáljátok! :) )