‘Geocoin’ kategória archívum
A Tutanhamon geoérme története
A templomos lovagok és kelta kalandozásunk után eljött az idő egy kis virtuális egyiptomi kiruccanáshoz. És ha már utazunk, akkor ne csak térben, időben is tegyük azt
(Tudjátok: házi feladat időgép építése. Határidő: tegnap
)
Tutanhamon neve szerintem mindenki számára ismerős, aki épp nem betegen feküdt otthon, míg a többiek az általános suli padjait koptatva hallgatták a tanító néni egyiptomi kiselőadását. Tutanhamon, más néven Nebheberuré kb. időszámításunk előtt 1343-ban született és 1325-ig élt, tehát a tudósok szerint alig 18 évet! Az ókori egyiptom 18. fáraódinasztiájának egyik utolsó uralkodója volt és bár fáraó volt, a fiatal kora miatt gyakorlatilag más, nagy hatalmú személyek kormányozták a birodalmat. Annak ellenére, hogy az egyik legismertebb fáraó, ismertségét nem a munkássága vagy vezetési irányvonala hozta meg, hanem az a véletlen szerencse, hogy az 1922-es ásatások során a Királyok Völgyében egyedül az ő sírját sikerült a régészeknek még érintetlenül feltárni, megelőzve ezzel a sírrablókat.
Származását tekintve a kutatók több DNS-tesztet is végeztek a múmián, ami alapján összevetették a sírban található többi múmia mintájával, ez alapján nagy valószínűséggel megtalálták Tutanhamon édesapját, sőt, közvetlen mellette a sírban két leánygyermekét is. A sírban szintén fellelték a fáraó egyetlen ismert feleségének, Anheszenamonnak a múmiáját is, aki vélhetően a két gyermek anyja.
Eddig ismeretlen okok miatt a fáraó múmiáját őrző szentélyek érintetlenek közel maradtak, ennek köszönhető, hogy a korán elhunyt fáraó halotti maszkja a gizai szfinx és a piramisok mellett Egyiptom jelképévé válhatott. A Régészeti Felügyelőség akkori főigazgatójának, Pierre Lacaunak az érdeme, hogy a teljes leletgyűjtemény Egyiptomban maradt és az a nagyközönség számára megtekinthető.
A Tutanhamon sírjában talált kincsek ma a Kairói Múzeumban láthatóak, a múmiáját és az azt őrző aranykoporsót azonban meghagyták luxori sírkamrájában.
Érdekesség, hogy a sír felbontása után röviddel meghalt a az ásatások finanszírozója, Lord Carnarvon, majd Georges Bénédite, Arthur C. Mace. Életük csak egyetlen közös ponton találkozott, amikor mindannyian részt vettek a sír felnyitásán. Hirtelen haláluk nagy megdöbbenést okozott szerte a világban. Az érdeklődést kihasználva született Théophile Gautier „A múmia regénye” című könyve, de már korábban is megjelentek olyan sci-fik, amelyek főhőseit egy megzavart fáraó szelleme ölte meg. Ha létezne is ilyen átok, akkor nagyon válogatva osztogatta a halált, hiszen Carter csak 1939-ben halt meg, Gustave Lefèbvre, a Kairói Múzeum akkori főfelügyelője csak 1957-ben, a már említett Pierre Lacau pedig 1963-ban hunyt el.
A keleti falon Tutanhamon halotti menetét láthatjuk, ahol a tizenkét udvari főtisztviselő szánon húzza a halott fáraó szentélyét, rajta a szarkofággal.
Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődésedet a fáraók világra iránt. A Tutanhamon tiszteletére tervezett geoérme természetesen megtalálható a geobolt kínálatában
A kelták ereje
A múltkori templomos lovagokat bemutató leírásom után kedvet kaptam, hogy egy másik, szintén a GeoBolt.Hu webáruház által forgalmazott geoérme történetét göngyölítsem fel.
A Kelták ereje nevet viselő geoérme a Krisztus előtt 4. századból származó kelta népcsoportnak állít emléket. Közép-Európából, a Rajna mentéről indultak és onnan árasztották el a Kárpát-medencét majd a Balkán-félszigetet és a Fekete-tenger partjait. Hosszú barangolásuk alatt a Kis-Ázsiai térségig is eljutottak.
Az Ibériai-félszigeten szintén fellelték az ókelta népek nyomait, ők feltehetőleg már i.e. 2. évezredben letelepedtek ott.
Na de kik is azok a kelták?
Szűkebb értelemben egy ókori indoeurópai népcsoport, kikről számos görög és római forrás beszámol. A több nemzedékes családok nagy kunyhókban éltek együtt, melyek jellemzően kőből vagy vályogból készültek, de az is előfordult, hogy a fakeretes építményt agyaggal borították be. Az eső ellen szalmával védték a házat. Élelmiszereiket agyagedényekben tárolták, melyeket a későbbiekben szépen színezett mintákkal díszítettek.
Táplálkozásukra jellemző volt a kemencében sült kenyér illetve a nyílt tűzön, vasüstben főtt ételek. Szintén a kelta nép ötletességének köszönhetjük a malomkő általi őrlést, melyben a gabonamagvakat lisztté morzsolták össze. Kedvelt szemes terményik a tönköly, búza, árpa, rozs és köles voltak. Állattenyésztésükre a szarvasmarha-, sertés- és juhtartás volt a jellemző. Szintén hússzerző forrás volt az erdőben található vadak (vaddisznó, őz, szarvas) levadászása.
A kelták előszeretettel foglalkoztak kereskedelemmel, nemcsak a messzi északról szállították a drága borostyánt, hanem a görögökkel is gyakran cseréltek árut. A Kárpát-medencében ők verték az első ezüst pénzeket.
Vallásukkal kapcsolatban kezdetben ellentmondásos emlékek maradtak fent, amit nem is vettek komolyan a kutatók, majd miután több ír forrás is igazolta őket, kezdtek el vele komolyabban foglalkozni. Napjainkban a kelta vallás leginkább a kultusz filmekből és könyvekből ismerhető, mint pl. Tolkien legendás Gyűrűk Ura triológiája, ahol szintén feltűnnek az orkok, tündék vagy akár a törpök.
Isteneiknek különböző kegyetlen áldozatokat mutattak be akkoriban: Ezusnak fára felakasztott emberrel áldoztak, Tarannak, a vihar istenének égő áldozatot mutattak be, míg Teutatestnek az áldozatot vízbe lökték.
Leghíresebb kelta településeink: Győr, Óbuda, Szekszárd.
Forrás: Wikipédia és számos fórum
A Templomos lovagok története
Ugyan ki nem hallott még a templomos lovagok legendáiról? A hős harcosokról, akik a hitet terjesztették a kereszténytől eltérő vallású népek között, vagy esetleg pont a Szent Grált védelmezték vagy akár teszik azt a mai napig?
Legendák és történetek sora kering róluk, hol hősnek vannak beállítva, hol pedig véres mészárosoknak. Íme egy kis adalék az eme gyönyörű érmet ihletű lovasokról…
Sigillum militum xpisti – olvasható az érem hátoldalán. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez. Megmondom őszintén engem is foglalkoztatott, ezért utánanéztem. Sigilum xpisti, Seal of Christ, azaz Krisztus pecsétje. A militum nyilván a milícia, hadseregre utal, tehát teljes fordításban annyit tesz, mint Krisztus pecsétjének hadserege.
Az érme hátoldalán található alakzat, mely az egy lovon ülő két lovast ábrázolja, szintén messzi múltra tekint vissza. A két lovas feltehetőleg Hugues de Payens és Godfrey de Saint-Omer. Hugues, vagy más néven Pogány Hugh 1070-ben született és 66 évesen, 1136-ban hunyt el. Frank lovag és a templomos lovagrend alapító tagja. Életéről nagyon gyér információk maradtak fent.
A másik alak, Godfrey életrajzáról szintén keveset tudunk. Állítása szerint I. Vilmos fia, annyi viszont bizonyos, hogy ő is részt vett alapítótagként 1119-ben a Rend létrehozásában.
A templomos lovagrend felépítése
A rendben három fő csoport kapott helyet.
Az első a lovagtestvéreket, a nehézfegyverzetű, lovagi harcmodort alkalmazó harcosokat foglalta magába. Minden lovag speciális kiváltságokkal rendelkezett, legalább három lovuk és egy fegyverhordozójuk volt. Egyforma felszerelést és ruházatot viseltek, bal vállukon fehér köpenyt hordtak vörös kereszttel, melyre a pápa külön engedélyét kapták. Feladatuk a hitetlenek elleni küzdelem volt.
A második csoportba tartoztak a fegyverhordozók. A lovagokéval megegyező, szürkésbarna-drapp ruházatot viseltek, számuk általában közel tízszerese volt a lovagokénak. Feladatuk a lovagok kiszolgálása volt, illetve harc esetén a könnyűlovasságot alkották.
Végül, de nem utolsósorban a harmadik csoport tagjai a papok tartoztak. A rend papjai elsősorban a Szentföldön éltek, feladatuk az imádkozás, zsolozsmázás, állatok ellátása és mezőgazdasági munkák mellett a lovagok lelkének gondozása volt. Engedelmességgel csak a nagymesternek és a pápának tartoztak.
Igen ám, de ki volt a nagymester? A magistert (vagy grand maitre-t) a káptalan választotta, aki ez után élete végéig betöltötte ezt a pozíciót. Kisebb ügyekben egymaga is dönthetett, de fontosabb esetekben a káptalan véleményét is ki kellett kérnie. Helyettese a sénéchal volt.
A lovagrend Magyarországon
Hazánkban a rend a 12. század második felében jelent meg. Az első, írások által igazolt templomos ház az Adriai-tenger mellett, Vránában álló Szent Gergely monostor volt, mely már 1169-ben a templomosok kezében volt. A 13. század elejétől rohamos gyorsasággal terjedt a lovagrend eszméje, köszönhetően a keresztes elveket pártoló királyainknak, Imrének és II. Andrásnak.
Ez utóbbi királyunk 1217-ben igazoltan résztvett az ötödik keresztes hadjáratban, sőt egyes források szerint a Rend tagja is volt. Ez idő tájt hazánkban a templomos lovagrenddel kapcsolatba hozható házak, templomok és várak főleg az ország déli részen helyezkedtek el.
A tatárjárás idején a templomos lovagok komoly segítséget jelentettek a védőknek, a muhi csatában azonban nem bírtak a túlerővel és mesterükkel együtt mindannyian odavesztek.
A később újraszervezett rendnek Károly Róbert vetett véget. Királyunk kegyelmet ígért nekik, majd amikor a lovagok a templom oltára előtt imádkoztak, lemészárolták őket. A vérengzésben mesterük, Radványi Gyula is odaveszett. Az eseményről az az írásos emlék számol be, mely megköszöni Kőszeg város lakóinak, hogy megsegítették egy “fontos és nehéz helyzetben”.
Lovagrend napjainkban idehaza
1999-ben a magyar állami törvények értelmében a Templomos Lovagrend legálissá vált. A Rend magyar vezetői a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közül kerülnek ki és főleg karitatív, ifjúságvédelmi és a Rend történetét kutató tevékenységeket folytatnak.
Remélem tetszett ez a kis összeállítás és sikerült új dolgokat megosztanom veletek
A cikk elején található 44mm átmérőjű gyönyörű érmet természetesen megvásárolhatjátok webáruházunkban.
Forrás: Wikipédia, fórumok










